Műelemzés > Gregor Joseph Werner: G-moll Requiem

A misekompozíciók sorában  minden zenetörténeti korszakban sajátos helyet foglalt el a halotti mise. A mű előadóegyüttese: négyszólamú vegyeskar, a kórusból kilépő énekes-szólisták és a  liturgikus zenében szokásos hangszeres együttes a Kirchentrio, melyet a szerző a darab során igen változatosan alkalmaz. Werner korában újdonságnak számított az énekszólókat kísérő hegedűszólamok önállósága, virtuóz játéktechnikája, míg a kórustételekben a fürge figurációkkal tarkított vonósok a hangzás megerősítését szolgálják.

A halotti mise-ciklusra  jellemző  a tételek közötti kontraszt, amely a szólisták és a kórus gyakori váltakozásában, a tempó-és hangnemváltásokban, a dallamosabb és szillabikusabb zenei témák egymásutánjában jut kifejezésre. A lassú tempójú, vontatott, szinte sírásra emlékeztető, disszonáns harmóniákkal alátámasztott dallamok a kétségbeesés, a gyász hangulatát, míg a lendületesebb,  derűsebb, konszonáns akkordokkal kísért motívumok az isteni akaratban való megnyugvást, vigasztalódást, az örök életbe vetett hitet fejezik ki.